Véráztatta Párizs: Amikor emberevő farkasfalka tartotta rettegésben a francia fővárost

A 15. századi Párizs utcái nem a fényről és a pompáról voltak híresek. A százéves háború pusztítása, a gazdasági összeomlás és az elhúzódó pestisjárványok amúgy is elkeseredett helyzetbe sodorták a francia fővárost. Ám 1439 telén olyan rémálom csapott le a párizsiakra, amelyre senki sem volt felkészülve: a vadon ragadozói foglalták el az utcákat.

A rendkívül kemény tél miatt a Szajna teljesen befagyott. A jég természetes hídként szolgált az éhes farkasfalkáknak, amelyek a vidék elveszett zsákmányai híján a kőfalak közé nyomultak be. A falkák nem elhullott tetemeket kerestek, hanem élő emberekre vadásztak. Rövid idő alatt több mint negyven párizsi polgár vált az éhes állatok áldozatává.

Read nextHoldbéli jelek és a Prado titka: Hogyan bukott le a szovjet propaganda?

A rémtörténetek középpontjába hamarosan egy feltűnő alak emelkedett: egy vöröses szőrű, csonka farkú fenevad, akit a helyiek Courtaud névvel illettek. A krónikák szerint Courtaud szokatlanul intelligens volt, mesterien kerülte el a felállított csapdákat, és démoni ravaszsággal irányította a társait. A lakosok sötétedés után már nem mertek kilépni az utcákra, Párizst a félelem bénította meg.

A válság 1439-ben érte el a tetőpontját, amikor a felbőszült és végsőkig elkeseredett párizsiak nagyszabású hajtóvadászatot szerveztek. A falkát sikerült beszorítaniuk a Notre-Dame katedrális előtti térre. A tömeg kövekkel és botokkal támadt a fenevadakra, és végül végeztek Courtaud-val és kíséretével.

A történet azonban itt nem ért véget. Tíz évvel később, 1449-ben és 1450-ben újabb farkastámadásokról számoltak be a korabeli források, és meglepő módon ismét egy vöröses, csonka farkú falkavezért emlegettek. Egyik történetkutató szerint ez arra utal, hogy Courtaud alakja inkább egy mítosz volt, amellyel a városlakók a saját rettegésüknek adtak nevet.

Egy másik elemző viszont azt állítja, hogy a háború okozta ökológiai katasztrófa miatt valóban léteztek emberre vadászó szuperragadozó falkák, és a fizikai ismertetőjegyek túlságosan pontosak ahhoz, hogy puszta kitalációnak tekintsük őket.

Akár valóságos szörnyeteg volt Courtaud, akár a városi pánik szülötte, a párizsi farkasostrom a történelem egyik legvérfagyasztóbb fejezete maradt.

Az Időhurok legújabb adásában a műsorvezetők részletesen kibogozzák a vörös fenevad legendáját és a középkori Párizs sötét titkait.