„Már két hete gyászolom a kutyámat, de a barátom kiborult a szexhiány miatt”

Holnap lesz pontosan tizennégy napja annak, hogy egy huszonnyolc éves nő élete egyik legmeghatározóbb támasza örökre elaludt. Az alig ötéves kutyája váratlan pusztulása olyan mély űrt hagyott maga után, amit csak azok érthetnek meg, akik valaha tekintettek már családtagként egy házi kedvencre. A fiatal nő saját elmondása szerint teljesen összeomlott, a mindennapok túlélése is komoly kihívást jelent számára.

A huszonhét éves párja az első pillanatokban mintaszerű társnak tűnt. Türelmesen hallgatott, ha kellett, csendben jelen volt, és látszólag mindenben átengedte az irányítást a gyászoló nőnek. A látszólagos idill azonban pontosan két hétig tartott, amikor a férfi váratlanul ledobta az érzelmi bombát a nappaliban.

Read nextA lakodalmi tánc, ami megváltoztatta az életét: 'Évek óta először éreztem magam férfinak'

A partner nyíltan felhozta, hogy a fizikai érintések, az ölelések és a szexuális intimitás hiánya komoly szorongást kelt benne, és mentálisan rendkívül megterheli őt. Az egy éve tartó párkapcsolat ezzel elérkezett az első igazi mélypontjához, a gyászoló nő pedig most tehetetlenül őrlődik a saját fájdalma és a partnere felé érzett bűntudat között.

A történet azonnal hatalmas vitahullámot kavart a közönség soraiban, és a vélemények élesen kettészakadtak. Az egyik tábor kíméletlenül elítéli a férfi magatartását, és érzelmileg éretlennek, önzőnek nevezi a viselkedését.

Egy hozzászóló úgy fogalmazott, a gyász konkrét biológiai változásokat idéz elő az agyban, és a nőnek nyugalomra van szüksége, a férfi pedig bőven kibírná ezt az időszakot anélkül, hogy a saját szükségleteit helyezné a középpontba. Egy másik kommentelő még tovább ment: szerinte ez hatalmas figyelmeztető jel a jövőre nézve. Ha valaki két hetet sem képes várni egy családi tragédia után, hogyan viselkedik majd egy szülés utáni felépülés, egy súlyos baleset vagy egy szülő elvesztése során?

Akadnak azonban olyan megszólalók is, akik szerint a helyzet nem fekete-fehér. Egy másik véleményező arra hívta fel a figyelmet, hogy a férfi csupán a saját szorongását fejezte ki, ami nem feltétlenül agresszió, hanem a bizonytalanság jele. Sokak szerint a fizikai érintés a kötődés alapja, és ha a pár nem talál kompromisszumot legalább a gyengédség terén, a kapcsolat könnyen zátonyra futhat.

A sebeket ráadásul tovább mélyíti az a mindennapi ridegség, amely sok más otthonban is felüti a fejét. Egy hasonló cipőben járó nő arról számolt be, hogy a munkanélküli férje minősíthetetlen jelzőkkel illette őt, amiért a macska a szőnyegre piszkított, miközben ő maga egy ujjal sem hajlandó hozzányúlni az alomhoz. A mintázat egyértelmű: a feszültség pillanatában sok partner azonnal a másikat teszi felelőssé a saját kényelmetlenségéért.

Hogy vajon a két hét önmegtartóztatás valóban túlzott elvárás-e, vagy a férfi lépése a kapcsolat végét jelenti, azt a Nyílt Lapok műsorvezetői részletesen kibeszélik a legújabb adásban.